Jean-Loup Trassard autodidakta módon kezdett el fényképezni, és máig állítja, hogy a fotográfia technikai része nem igazan érdekli. Eddig 14, fotókkal tűzdelt könyve jelent meg Franciaországban (magyarul egy sem), de több regényében és novellájában is szerepet játszik a fotográfia a visszaemlékezés sémájaként. A könyveinek többsége a szülőföldjéről, Mayenne régiójáról, a gyerekkorának földműves és természethez közeli, mára letűnt tanyasi... 
Legfrissebb Hírek
- Itáliai fotókurzus
- XX. Szellemkép Múzeumi Nap Moholy tárlatvezetés
- Szellemkép Szabadiskola Fotográfus Ösztöndíj-pályázata 50- és 25%-os tandíj kedvezményre!
Megkonstruált tér/rekonstruált idő – Jean-Loup Trassard nyomában
Jean-Loup Trassard autodidakta módon kezdett el fényképezni, és máig állítja, hogy a fotográfia technikai része nem igazan érdekli. Eddig 14, fotókkal tűzdelt könyve jelent meg Franciaországban (magyarul egy sem), de több regényében és novellájában is szerepet játszik a fotográfia a visszaemlékezés sémájaként. A könyveinek többsége a szülőföldjéről, Mayenne régiójáról, a gyerekkorának földműves és természethez közeli, mára letűnt tanyasi... Fotográfia és irodalom – 1.rész
Pár évvel ezelőtt, a tanulmányaim alatt, részt vettem egy konferencián, ahol kritizálták, hogy miért beszélek fényképekről az irodalmi szekcióban tartott előadásomban. Az intermediális művek diszciplínákba való besorolása mindig is problematikus volt, ez magyarázhatja a velem megesett kellemetlen esetet is, azonban tudni kell, hogy fotókkal tűzdelt irodalmi művel már a 19. században is találkozhatunk, még ha zömében kevéssé ismert művekről van szó.
Georges... Nem középiskolás fokon – Ivana Müller: In Common
Ivana Müller: In Common (Közös nevező) darabja a Trafóban, 2014. október 10.
Mit jelent közösségben élni? Milyen elfogadási sémák közt élünk nap mint nap, milyen csoporthoz tartozunk, kikkel érzünk sorsközösséget? Mennyire számít más véleménye, illetve mennyire válhatunk manipulálhatóvá egy közösség részeként.
Ivana Müller darabja ezeket a kérdéseket teszi fel, hozzá tíz teljesen különböző nemzetiségű, életkorú, felekezetű és különböző... Három napos selejtező-maraton a Corvintetőn – Slam Poetry IV.
Eljött a harmadik! A slam poetry, mint műfaj már nyolc éve töretlen népszerűségnek örvend, az országos döntőt pedig 2012-től rendezik meg (Petrányi Zsolt 2006-ban szervezte az első Budapest slam-et a Műcsarnokban, de akkor az még a műfaj kiforratlansága miatt inkább csak rapperek és költők egyfajta megmérettetése volt). Ahhoz, hogy kialakuljon a résztvevő slammerek dicső névsora, akik megméretik „szájkarate” tudásukat október 26-án a Trafóban... Y kromoszóma a panoptikumban – Krusovszky Dénes: A fiúk országa című kötetének kritikája
„Nézünk egymásra az öcsémmel, látom rajta, kicsit bizonytalan, hogy most kell-e sírni vagy nem.”
A nyitó novella (Mielőtt apámat kettéfűrészelték) kisfiúja mellett Krusovszky Dénes is érezhetően bizonytalan; leginkább abban, hogy kell-e prózát írni vagy nem. A költő-kritikus idén válogatott esszéi mellett egy novellákat tartalmazó kötetet is megjelentetett. Ez az első komolyabb kirándulása a próza világába, ahol valóban van keresnivalója, de... Slam ’n’ Jam a pécsi Zsolnay Negyedben – Slam Poetry III.
Egy teljesen új kezdeményezéssel állt elő Nemes Márk, pécsi slammer: házasították a slamet élő zenével.
Az alapkoncepció szerint neves budapesti slammerek (Benke Hunor, Horváth Kristóf „Színész Bob”, Németh Péter „Zeek” és a meglepetésként szintén beugró Csider István Zoltán) fellépése mellett Fleisz Tamás és ő képviseli a pécsieket. A színpadon elhangzó szövegek két blokkban hallhatók, melyen először az Errorport improvizatív duója, majd a... Isten ehető, csak nem megírható – Havasréti József Űrérzékeny lelkek című regényének kritikája
„Szabó unta már, hogy mindenki olyan átkozottul olvasott lett.”
A Pécsi Tudományegyetemen oktató Szerb Antal kutató első regényének derekán még csak mosolyogtam Szabó nyomozó kelletlen kifakadásán, ám a végén legszívesebben empatikusan megveregettem volna a vállát – sajnos. Az általam is várva várt regény ugyanis nem dokumentarista betétekkel ellátott művészregény, hanem az első 130 oldalig egyfajta pszichedelikus elbeszélő költemény, az ott... Jöttünk, láttunk, slammeltünk – Az első slam poetry est az Ankert udvarán – Slam Poetry II.
Kinőtték a Kolort, nagyon jól szolgált a klubhelyiség, de mára már alkalmatlanná vált az est megrendezéséhez, ami egyben a slam poetry műfajának sikerességét is mutatja. A belvárosi klub pincehelyiségében telt házas esteken több százan zsúfolódtak össze a minden hónap utolsó csütörtökén megrendezésre kerülő versenyen. Hónapról hónapra új slammelni vágyók léptek színpadra, illetve a nézők között is rendre lehetett találni olyat, aki még nem volt... FÜGGŐPONT – Van, amit nem hagyhatunk függőben – versek és grafikai művek kiállítása a Müsziben
„Hol van a függőpont művész és befogadó között,
hol van vers és megszólítottja között,
hol van egyén és választásai között,
hol van ember és ember között,
és hol metszik egymást ezek a függőpontok e 12 ember életében?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ az a tizenkét lelkes fiatal, akik hosszas készülődés után úgy döntöttek, megmutatják munkáikat az érdeklődőknek. Kiállításuk megnyitóját június 6-án tartották a... Bemutatkozott a DrámaSlam a POSzT-on – Slam Poetry I.
“Ki nem volt még slam esten? Ki nem hallott még a Színházi Dramaturgok Céhéről?”– így kezdte a DrámaSlam felvezetését Bíró Dénes dramaturg, slammer, az est egyik szervezője.
Fotók: Polgár András
Műsorvezető-társa, Kövér András Kövi volt, aki nélkül nincs pécsi slam. Az elmúlt években a slam poetry egyre népszerűbb hazánkban, a rendszeres havi klub estek...