Jégbüfén innen és túl – Bruno Bourel kiállítása

jegbufe_1Január végén Jégbüfé címmel nyílt kiállítás a párizsi születésű, de 20 éve Budapesten élő fotográfus, Bruno Bourel képeiből. Bruno Bourel neve amúgy sem cseng ismeretlenül számunkra: képeslapjait ismerjük, szeretjük, budapesti fényrajzait Parti Nagy Lajos szabad asszociációival nézzük, olvassuk, és velük együtt érezzük, hogy ez a Budapest a mi Budapestünk is.

Hasonló érzésünk támad a jelenlegi kiállítás képeit nézegetve is, ahol ezúttal a Jégbüfé megannyi arca, története és funkciója tárul fel előttünk.
„Amikor az első fotóimat készítettem Budapesten, a Jégbüfé rögtön felkeltette az érdeklődésem, nem tudom miért. Később megértettem, hogy ez egy stratégiai pont: innen lehet Pestről Budára jutni, vagy épp megérkezni Budáról Pestre. Egyszerre eleje és vége a bevásárló utcáknak, közel van az egyetemekhez, sok buszállomás, és ezer meg ezer ember találkahelye. Megértettem, mi az ami lenyűgöz: a Jégbüfé pultja olyan, mint egy színház, ahol minden érzelem megjelenik: öröm, bánat, mélabú, szeretet, szerelem, elmélkedés. Gyerekek, felnőttek, fiatalok, öregek, gazdagok és szegények, a társadalom egésze látogatja a Jégbüfét. Budapesten mindenkinek vannak emlékei, történetei, melyek kapcsolódnak a helyhez. A Jégbüfé francia fordítása szójáték, hiszen a glace tükröt és fagylaltot is jelent egyszerre. A ‘Buffet à Glace’ egy tükörbüfé, az üvegtükrön keresztül készített fotók kiállítótere.” – mondta Bourel a kiállítása apropóján.

Bourel eredetileg zenét tanult a Sorbonne-on, majd egy kisebb filmes kitérő után vágott bele a fényképezésbe. 1989-ben járt először Magyarországon, többször visszatért Budapestre, majd 1993-ban végleg ide költözött. Azóta fotózza Budapestet, a budapestieket. Többnyire analóg technikával fekete-fehér képeket készít, amelyeket saját maga laborál. Játszó gyerekek, komor felnőttek, turisták, helyiek, kalapos urak, konytos nénik, utcaseprők, takarítók,szerelemesek, családosok, egyedülállók – ők mind Bourel képeinek szereplői. A Jégbüfé üvegén keresztül egy kicsit a magyar társadalomba is betekintést nyerhetünk. Itt találkozik a magány a társasági élettel, a szomorúság a vidámsággal, a szegénység a luxussal, az öreg a fiatallal, a tél a nyárral. A képek közel 20 évet ölelnek fel, így egyszerre szólnak a változásról és az állandóságról is.

Még egyáltalán nem késő felkerekedni és belesni (vagy éppenhogy kilesni) a Jégbüfé kirakatán. A kiállítás ugyanis február 28-áig ingyenesen látogatható a CEU Kulturális és Művészeti Központjában (1051 Budapest, Nádor u. 9.).

 

Gyulai Szilvia

Share and Enjoy:
  • Print
  • Digg
  • StumbleUpon
  • del.icio.us
  • Facebook
  • Yahoo! Buzz
  • Twitter
  • Google Bookmarks