Elképesztő…itt van köztünk…miközben táblaemelgetésre tapsikolnak a rendező által megkoreografált sorrendben kieső, stúdióban feljavított, félplayback nézőszámmatador kereskedelmi megaszarokra a cirkuszlátogatók…akik a kenyeret otthonról hozzák mert még úgy sem működik, mint valaha az ókorban…panem et circo…batyusbuli…és akkor a menekülttáborból a maga erejéből és a saját tehetségéből elénk áll…zúz köztünk ez az energiabomba…
17 éve Magyarországon él, az albán származású Alba Hyseni aki a délszláv háború idején kényszerült elhagyni hazáját, Szerbiát, ahol szülei diplomatákként dolgoztak Belgrádban. Ami ugye Nándorfehérvár…és A “fehér” az meg Alba…:) hogy akkor nomen est omen…1997-ben, az akkor 20 éves Alba…(aki azért korántsem Nándor…sőt..) háborús menekültként érkezett hazánkba, egyenesen a kies bicskei menekülttáborba, ahol letelepedési engedélyére várva kilenc hónapig olyan körülmények között volt összezárva a világ minden tájáról érkezett sorstársakkal, ahonnan minden más fényes jövőnek látszik…pedig éppen hogy nem az…
A hét nyelven kiválóan beszélő Alba hamar kitűnt a tömegből, már a táborban dolgozni kezdett, tolmácsolt, angolt tanított, segített a menekültek ügyeinek intézésében, s közben kilenc hónap alatt megtanult magyarul, hiszen tudta, ha itt szeretne élni, szüksége lesz a nyelvre. Hamarosan a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa lett, majd dolgozott több nagykövetségnek és a Belügyminisztériumnak is. Szülei és három fiútestvére Amerikába menekültek és ott telepedtek le. Alba jelenleg is Budapesten él, angolt tanít, valamint egy nemzetközi nagyvállalatnál dolgozik, albérletben lakik kisfiával, akit egyedül nevel. Azt mondja, szereti ezt az országot, elégedett és boldog itt, de soha nem felejti el, honnan jött, mit hagyott maga mögött.
Alba különös, kacskaringós életútjában sokfelé tekeregtek a szálak, de volt valami, ami mindvégig elkísérte: a zene. Annak ellenére, hogy soha nem ez jelentette megélhetésének fő forrását, az a személyisége legmélyéről jövő erő, a belőle fakadó tehetség és különös karcos hangja mindig kikívánkozott belőle, mígnem egyszer egy újságban hirdetést adott fel, zenészeket talált maga mellé és ezzel elindult énekesnői pályafutása. Bár a 2008-ban alakult, The Absolute nevű zenekaruk 2010-ben feloszlott, Alba szólóban folytatta és 2011-ben kiadta első, Inner Mission című albumát. Nemsokára pedig megjelenik következő lemeze, az Amor Fati (A Sors Szeretete), amelyen Lajkó Félix mellett Gabrielle Agachiko, bostoni jazz énekesnő, egy gospel kórus, valamint a modern kori New York-i underground egy neves képviselője is vendégszerepelnek majd.
A mély tónusok által dominált alternatív zenét játszó Alba stílusa autentikus, dalaiban a balkáni motívumok mellett megtalálhatóak az erdélyi népzene, a jazz, sőt, a trip-hop is. Alba álma egy olyan világzenei album, amelyen tizennégy dalt tizennégy különböző nyelven énekel, hogy így üzenjen a benne lakozóval a körülötte lakóknak…. míg a valódi underground éppen nem nagyon mutatja magát itthon, Albát az értékekre nyitott, vájt fülű rétegközönségen kívül még nem sokan ismerik. A progresszív világzenei vonalat képviselő énekesnő olcsó hírnévért nem igazán hajlandó feladni egyéniségét és ragaszkodik saját stílusához. Éppen ezért menedzsere sincs. Mindent maga intéz, lelkesedésből, teljes szívvel-lélekkel, a zene iránti szenvedélyből teszi mindezt, mert ebben hisz…ezért él….éljen…:)