Eljött ez a nap is A Nagy Mester Budapesten. Mr Prezident nyitotta meg, s szólt ékes szavakkal…. -A meg nem értett művész Párizsból idáig utazott hogy allegória legyen Nekünk , hogy is mennek a dolgok Nálunk manapság. (A francia esernyő és a magyar varrógép találkozása a politika boncasztalán…) No persze volt itt a Hősök terén már egy találkozó ezzel az egykori fiatalemberrel, akinek kora volt a garancia, lelkesedése, hite, őszintesége, hitele… Tüntettünk rombolás ellen ne hagyjuk a falut, Erdélyt, magunkat…nyolcvankilencben…Vót ott Torgyán, Fodor, Deutsch, Kónya, s ahogy a klónok és digiidők előtt írták a filmek végére…sokan mások…Persze sok kép úszhatott le azóta a Dunán… Nagy Imrével szólva.
Cezanne műterme Provance-ban
Ez persze nem azanagyimre, aki idevághatna…vagy oda…Vágod? A-a. Ez a zsögödi illetőségű, Szereda tövéből…bár Párizst és Budapestet is megjárta….csak őt kevesebben ismerik…s a metropolisok után nem szédült meg ….hazament szántani…vetni…földet művelni….s eltartva magát…festeni…kitartóan…Nem egy urbánus aszfaltentellektüell hozzáállás … S nem volt bankár nagybácsi aki tolta a zsét…ha a mázolat, rosszabb volt mint egy másolat…Bezzeg Szezánt…no de mindjárt még a jóhelyreszületettről is, a nem megértett szegényről….de .mert hogy zsögödi Nagy Imre Csíkba született ..s nem provance-ba járt meditálni üres vásznak vakító fehérje felett…szokása volt budapesti főiskolás éveiben leúsztatni azokat a képeit amik nem maradtak fenn nála a rostán…no meg a vizen. Úgy gondolta, ami nem elég jó , ússzon….ha ez ma is így lenne…mi tömeg lenne a vízben…. Igaz az ő képeit a lelkes és kevésbé kritikus barátok rendre igyekeztek lejjebb kihalászni….
No nem tudom Szezán úsztatott e és az amúgy jeles kurátorok vajon halásztak e a Szajna parton…mert a képek alapján…bizony sok felé jártak…..sokféle merítésben….
Kellenének a tiszteletkörök? Hogy különös pilonja nagy sorsfordító korok máig ragyogó gigászaként….lezárt és elkezdett korokat, szemléletet, (starternek meg finalistának mondja a szpíker ….a méretes barma .. hogy aki meccsre jár az is ércse) …s meglelte a fine art ódiumának áfiumát mellyel az essentiális artisztikum terepén a worldmotiv rajzolta széles horizonton kigyógyulhat bárki a középszerűségből—Oh. Ah. Eh. …s tartotta a múltnak értékeit..de új szelek dagasztották vásznait….s dagasztotta persze ő is…..54 évesen….első kiállításán…Zola barátjaként, aki aztán megmintázta róla híres regényében a sikertelen festőt….összevesztek….Szezán leúsztatta Zolát lelkének háborgó hullámain…
Ambroise -Vollard portréja
…Más később naggyá váló műkritikust, szakítópróbaként tisztelt meg barátságával…115 alaklommal is biztosította nagy buzgalmában a mester kedvelt emberét…száztizenöt ülésből festeni portrét….modell és festő…micsoda erőpróba ez….ki bírta vajon jobban …s ki örült jobban amikor abbamaradt…mert nem befejezték ám….ezt a képet….no persze a befejezés és az abbahagyás….igazi imresszionista varázslat…..emlékszem mikor V még középiskolás lehetett…vagy még inkább szótagolva olvasott…persze akkor még nem azért mondta így hogy jobban értsék…szóval akkoriban bizony olyan művészetförtelmilobbiszülemények skatulyázátk össze-szét…s a többi igekötő most mind aktuális…a megbízható elvtársak nagy örömére a művészetek óriás folyamát , hogy bírták pl kikiáltani buzgón bármit…pl a a szecesszió nincs (káros, polgári csökevény…….ezzel a bevállalós zsír dumával lökték át az összes klasszikus historista és egyéb aktuális festő vázlatait, be nem fejezett képi ötleteit az imresszionizmus mezsgyéjére…mit Mezsgyére, gyepüjére sőt szittya ugarára….a Magyarra…. Post. Fest. Már aki tud….(az értelmező kéziszótárban: -brácsás az aki tud, vagy szokott brácsázni…) .. tehát akad aki szokott festeni…
akad aki abbahagyja, akad aki befejezi, akad akit kiállítanak, vagy büntetőt rúg….kispályás, vagy nagypályaívet húznak neki…..kicsit úgy mint amikor köréd festenek egy pályát, pedig te csak kimentél a srácokkal hülyülni a térre…egyre nagyobb pályákat állítanak köréd, aztán már földkörülire lőnek…s te már műholdról nyomod…a tubusból a vászonra….majd ha már kékítőt oldasz az ég vizében…..
Ja és a képek? Nos tagadhatatlan … vannak színei….és azt látni kell élőben….mert a hihetetlen impozáns és a mester franciásan gigász híréhez mérten vaskos katalógusban is csak reprók vannak…amibe ugye beletenyerelt a nyomda ördöge…és hát szürkék , jelentéktelen, elkoszolt, színeket produkál az album…aminek fényében bizony érthetelennek tarthatnánk…mire ez a nagy felhajtás…..de legalább egy fél felhajtás…egy feles…felhajtása….bizony indokolt…. Vannak aztán ugye a rajzok, rajzocskák….nem ezér’szerettyük…mondják ha vízvezetékszerelő a csőtörést elállítva énekel…..
Ha magasat kell ugrani….van legalább 3 kísérlet…egy kvalifikált versenyzőnek….de a Montmarte kocsmáiban..s még arrébb is….sokan indítottak maguknak Olyimpiát..s azokat se mind Goyanak hívták…esetleg Manet-nak…szezán is próbálkozott…nem ezért szeretjük….
Szeretjük viszont azt a komoly és kiemelkedő háttérmunkát amellyel a kiállítás anyaga szinte a teljes nemzetközi palettából válogatott….elképzelhetetlen mennyiségű munkát beáldozva….és szeretjük azt a művészettörténeti tanulmányokból jól ismert összehasonlító módszert ahol a kortársak és elődök műveinek hatása, elemei, kerülnek összevetésre…megértve és felmutatva a kor és a pályatársak hatását az adott művészre.. s mindezt azért szeretjük mert tényleg csak itt és most az eredeti művek egymásmellé helyezésével élvezhetjük….ez óriási….tényleg… kiemelkedő élmény….nem is annyira az ötlet, mint a gyakorlati megvalósítás…..
Cezanne helyszínei Provance-ban
Nyilván ennek is köszönhető ahogy divatos és trendi lengékben idegen nyelveken sustorgó párocskák andalognak a képek között…kezükben szorongatva a még meleg repülőjegyet….idős urak és hölgyek között békésen elvegyülve …szakértők és követők is jócskán akadnak….és persze az elmaradhatalan fontos emberek…a fontos eseményen megjelenve, vonulva… szót se vesztegessünk rájuk…. Inkább az üde tekintetű művészeti iskolásokra…akik tudják, hogy mennyire ritka alkalom ez …és akiknek nem nagyon akad repülőjegy a kezébe…mármint festmények miatt…ahogy a dolgok mennek mostanában nálunk…és szerencsére néha jönnek is…
Fuchs Lehel
Szada, 2012. okt. 31.