A minap megakadt a szemem egy különösen igéző portréfotón, ami egy rikítóan zöld szemű fiút ábrázol Kisebb kutatás után rábukkantam a kép szerzőjének weboldalára. Világossá vált számomra, hogy David napjaink egyik legkiemelkedőbb tehetsége a “travelling photography” témában, emellett az is kiderült számomra, hogy fotózás mellett zeneszerzőként is tehetséges.
David Lazar egyértelműen magyaros csengésű név, de hiába is kutattam származása után, semmit sem találtam róla az interneten. Kíváncsiságom tovább hajtott és elismerésemet kifejező levelemben rákérdeztem nevének eredetére. Meglepően gyorsan jött a válasz, és igen, jól sejtettem, a nagyapja magyar származású, és tőle származik az ő szavaival élve: “cool” vezetékneve. Ezek után szívesen mesélt életéről, ami úgy gondolom, mások számára is érdekes lehet.
Az Ausztráliában élő fiatal tehetség 2004 óta utazásainak megörökítésével mutat be a világ számára olyan közösségeket és kultúrákat, amelyek erősen eltérőek a modern európai társadalmi viszonyokhoz viszonyítva. Szívéhez a Délkelet-ázsiai régiók és Dél-Amerika áll igazán közel. Ezen belül Myanmar (mai nevén Burma) az a helyszín, amit már háromszor is meglátogatott.
/David Lazar fotói, forrás: http://davidlazarphoto.com/ /
“Ott az emberek teljesen mások. Valahogy mindenki olyan kedves és szeretettel teli. Bármikor visszamennék oda, és azért is tartom érdekesnek azt a helyet, mert a modern civilizációnak kevés nyoma van. Olyan érzés, mintha az ember visszautazna az időben. Régi épületek és rengeteg templom. Egyszerűen varázslatos!”
Harmonikus kompozíciói, nemcsak látásmódjának, de barátságos és nyitott természetének is köszönheti. Úgy tűnik, könnyen megtalálja az utat modelljeihez. A színes portré képeiről megdöbbentő erejű tekintetek néznek vissza ránk.
Amikor megkértem, árulja el, miként került a National Geographic magazinhoz, mint fotográfus, meglepett a válasz. Valójában nem áll hivatalos szerződéses viszonyban a lappal, ellenben tiszteletreméltónak tartom, hogy korábbi képei alapján keresték meg, és kérték fel őt azok publikálására a folyóiratban.
Számos díjat tudhat magáénak, mint a Shutterbug Awards (2011), Kumuka Travel Photo Contest (2010), Lonely Planet Photo Competition (2010), Asian Geographic – Poetry in Motion Competition (2010), Intrepid Photography Competition(2009) és így tovább.
A zenéhez fűződő szoros viszonya, már egészen fiatal gyerekkorában kialakult, mely kapcsolat jelenleg filmzenék komponálásában, zongoraoktatásban teljesedik ki. A zeneiséget néhol társítja képeivel és sok esetben az utazásai során készített munkái inspirálják darabjai összeállításában.
A beszélgetésünk során elárulta, hogy magyar származású nagyapja sosem mesélt neki hazájáról. Sajnálattal olvastam, hogy nem igazán tud Magyarországról semmit sem. Mindezek mellett érdeklődéssel fordult mindig is a mélyebb hagyományokkal rendelkező kultúrák felé, és örömmel fogadta a fényképeket, amiket a régi Budapest városáról küldtem el neki. Utazásai során még nem jutott el az európai kontinensre, de tervei szerint a későbbiekben biztosan sort fog keríteni a kontinens országainak felfedezésére is.
Érdekelt, hogy mi volna az az egy dolog, amit megtartana az életéből, ha ki kellene választania. Számomra egyértelmű válaszokra gondoltam, mint például a fotózás, vagy a zene. “Szeretnék nagyon sokáig fitt és egészséges lenni, hogy nagyon-nagyon öreg koromig utazhassam a világot, mert számomra ez a legfontosabb!”
/David Lazar fotói, forrás: http://davidlazarphoto.com//
Beszéljenek magukért képei, és adjon alapot a hangulathoz a weblapján lévő muzsika.
http://davidlazarphoto.com/
/Fülöp Noémi/