FÜGGŐPONT – Van, amit nem hagyhatunk függőben – versek és grafikai művek kiállítása a Müsziben

„Hol van a függőpont művész és befogadó között,
hol van vers és megszólítottja között,
hol van egyén és választásai között,
hol van ember és ember között,
és hol metszik egymást ezek a függőpontok e 12 ember életében?”

10320540_10203213303444697_7056263715673983484_n

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ az a tizenkét lelkes fiatal, akik hosszas készülődés után úgy döntöttek, megmutatják munkáikat az érdeklődőknek. Kiállításuk megnyitóját június 6-án tartották a Művelődési Szint kulturális befogadótérben, ahol aznap délután kicsit megszeppenve, kicsit büszkén, kicsit izgalommal telve, de bájos valójukban mutatták meg munkáikat az egybegyűlteknek és mondták el, miről is szólna az általuk rendezett kiállítás. Az ünnepélyes megnyitóval és terülj-terülj asztalkámmal egybekötött esemény remek lehetőség volt számukra a bemutatkozásra. A kiállítás szervezése során azonban végig figyeltek arra, hogy minél több olyan kortársukat kérjék fel a szereplésre, akiről tudták, hogy művészi pályájuk elején járnak, ezzel megőrizve az esemény „amatőr jellegét”.

Ám, ha még csak kezdők is, miért ne mutatnák meg magukat, ha már egyszer ennyi gondolat, érzelem és tehetség szorult beléjük? Miért hagynák, hogy elnyelje verseiket az íróasztalfiók? Megmutatják, hátha másoknak is támadnak néhanapján hasonló érzéseik, örömeik, vagy kételyeik. A különös névadás pedig annak köszönhető, hogy mindhárom alkotó versei – bár témájukban meglehetősen különböznek egymástól –, valamilyen „függő állapotban” születtek. A mai szóhasználat magához a függőséghez és a függéshez sokszor negatív asszociációkat társít, valamint pejoratív értelemben használja azt. A kiállítók azonban igyekeznek megmutatni az érem másik oldalát, azt, hogy ezzel a (tudat)állapottal járhatnak pozitív élmények, építő dolgok is. Nem kell azonnal valamilyen bódító elixírre gondolnunk, függeni ugyanis sok mindentől lehet. Függhetünk a szüleinktől, a körülöttünk lévő emberektől, tárgyaktól, szokásaink okozta érzésektől, de akár múzsáinktól, hiedelmeinktől, vagy hitünktől is. A függőség által számunkra nyújtott érzés inspirálhat és a maga módján el is igazíthat minket az életben.

A huszonegy kiállított vers és az azokhoz készült grafikák megtöltik a kiállítóteret tartalommal. Csupa olyan gondolatot közvetítenek, amelyeknek van értelme és létjogosultsága. Azt hiszem – minden aranykor-mítoszt objektíven félretéve – a mai fiatalok legtöbbjének érdeklődési köreit ismerve, és néhol a jó ízlés határait feszegető szórakozási szokásaikat elnézve, ez a kezdeményezés becsülendő dolog.

A kiállítás megtekinthető: 2014. június 6. – június 21. (H-P 10.00-18.00, Sz-V 14.00-18.00)

Kiállítók:

Ferenc Mónika (vers)
Kopcsányi Lilla (vers)
Leidal Gábor (vers)
Cseke Marina (grafika)
Fekete Anna (fotó)
Győrik Ágnes (grafika)
Kopcsányi Lilla (fotó)
Kovács Adél (grafika)
Kovács Ágnes (grafika)
Krcsik Brigitta (fotó)
Németh András (grafika, fotó)
Tóth Patrícia (grafika)
Turai Kincső (fotó)

/Kovács Edina/

forrás: https://www.facebook.com/events/623267304421876/

Share and Enjoy:
  • Print
  • Digg
  • StumbleUpon
  • del.icio.us
  • Facebook
  • Yahoo! Buzz
  • Twitter
  • Google Bookmarks