Bosszúvágy, önzés, büszkeség, vádaskodás, bizalmatlanság, hazugság és őszinte elhatározás. Ez csak néhány szó, ami körülírja a Closer című darab feldolgozását, ezúttal magyar rendezésben.
Felgyorsult világunkban a párkapcsolatok minősége is megváltozott. Vagy csak azt szeretnénk hinni, és arra fogni tanácstalanságunkat, amikor párt keresünk az életünkbe. Pedig azt mondják, a mai elérhetőbb kommunikációs csatornák, az internet és SMS-ek világa megkönnyíti az ismerkedést, de valahogy ennek a témának a boncolgatása nem akar szűnni ma sem. Így Patrick Marber darabja semmit sem veszített erejéből az elmúlt évek során.
A darabból 2004-ben Mike Nichols rendezésében készült film, Julia Roberts, Jude Law, Natalie Portman és Clive Owen főszereplésével London és New York egyik legnagyobb és legbotrányosabb sikere volt.
2013 decemberében Balázs András rendezésével, két részes színműben került a budapesti Kino Kávézó programfüzetébe.
Két házaspár párkapcsolati drámájának történetét mutatja be, négy és fél éven át. Nagy elhatározások, hazugságok, bevallott és ki nem mondott vágyak története, fogadalmakkal és be nem tartott ígéretekkel.
Szereplők:
Alice: Farsang Emese
Dan: Makray Gábor
Larry: Bodor Géza
Anna: Schramek Andrea
Tulajdonképpen a boldogság iránti küzdelmeiket és vívódásaikat kísérhetjük végig ebben a négyszög drámában. Mindenki főszereplő, nincsenek mellékszálak, még pár pillanatra sem. A téma teljesen egészében erre a két nőre és két férfire koncentrál ebben a több műfaji elemet vegyítő, „szexuál politikai” darabban.
A pofon bizony attól csattan, akitől a legkevésbé várnánk. Nem kell logikát, ésszerűséget és lelki szépséget keresni, ha a hiúság dönt és ha az erős vonzódásnak nehéz ellenállni. Szélsőséges emberi tulajdonságokat mutat be. Az alamuszi döntésképtelen író (Dan), a butának tűnő, de érzelmeihez hű és egyben rafinált sztriptíztáncosnő(Alice), az ellenállni képtelen fotográfus nő (Anna) és a bosszúálló orvos(Larry) jellemeinek találkozása ez.
A filmben a humor intellektuális, ahogy a darabban is, de utóbbinál sokkal szabadabb és szókimondóbb párbeszédekkel kötik le a figyelmünket. Érezni benne a magyar spirituszt, azt a kurázsit, ami nemzetünk hevességét általánosan jellemzi. Fűszeres és kicsattanó dinamizmus.
Az egy időben történő párhuzamos cselekmények követhetőek voltak, és nagyon ötletesek. Talán ez tette még drámaiabbá a történetet. A filmhez képest a történet vége egészen máshogy alakul. Egyértelműbb és lezártabbak a viszonyok.
A teret adó helyszín szűkössége fel sem tűnik az okosan használt kellékek mozgatásával, így emiatt figyelmünk sem terelődik.
Így vagy úgy mindenkit ért már csalódás, szerelmi bánat, ami után felmerülnek bennünk olyan kérdések, hogy mit is keresünk tulajdonképpen? Szexet és szenvedélyt vagy megértést és barátságot? Szerelmet vagy biztonságot? Múzsát vagy lelki társat? És ha megtaláltuk, meddig vagyunk hajlandóak elmenni érte? Mennyire vagyunk önzőek, ha a saját boldogságunkról van szó?
Ha okosabbak nem is lettünk ebből a történettől, de egy mindenkit érintő témáról szól, és így valamennyire biztosan bele tudjuk élni magunkat a darabba.
A következő előadás május 31. lesz, melyről bővebb információt itt lehet találni: https://www.facebook.com/events/568252899956369/
/Fülöp Noémi/