BUDAPEST 100 – élmények és értékek a százéves házakban II.

A Budapest100 és a  Szellemkép Szabadiskola közötti együttműködés keretében egy folytatásos sorozatban mutatjuk be hallgatóink a százéves házak ünnepén végzett munkáját, eredményeit, tapasztalatait.

A rendezvény keretében a főváros különböző területein található, 100 éves épületekbe tekinthetnek be az érdeklődők az április 26-27-ei hétvégén. A csatlakozó épületek helyszíneit, illetve a készülő tablókat pedig a következő linken követhetik nyomon: http://budapest100.hu/terkep/2014

A SZELLEMKÉP SZABADISKOLA hallgatóinak benyomásai az együttműködés kapcsán II.

bartok_bela-72-desik-05bartok_bela-28-desik-7

 

 

 

 

 

 

„Egyszer volt, hol nem volt – ha a házfalak mesélni tudnának. Hisz mi mindent láthattak, hallhattak. 100 év történelem és hány száz emberi sors. Lábnyomok, kéznyomok, az idő nyomai, repedések, foltok, díszek, mendemondák, hangulatok, keresem, kutatom, elképzelem, elhiszem, megszeretem, lefényképezem. Az idő néhol megáll, másutt siet. Néhol nagy a csend, másutt meg a nyüzsgés. Minden ház más és mind kíváncsi és beszédes. Ez biztos.   Az egyik ablakban cserepes növények mosolyognak a másikban elfelejtett csoki mikulás kukucskál, valahol babasírás hallatszik ki, máshol a villamos zaja jön be, és van, hogy süti illat terjeng az egész házban és még az utcát is belepi.  Jó is ezeken az utcákon csak úgy sétálgatni, az épületeket csak úgy megcsodálni, egy egy kapualjban csak úgy nézelődni és csak úgy elmélázni az élet kis és nagy titkain. Vajon ki és miért lakik itt, és ki építette és miért, meg milyen is lehet itt élni nap, mint nap és milyen lehetett régen? Mi, a város lakói is kíváncsiak vagyunk.” (Dési Krisztina, harmadéves hallgató)

bartok_bela-61-desik-04bartok_bela-61-desik-03

 

 

 

 

 

 

Dési Krisztina fotói

„Jó ötletnek tartom a Budapest 100 elnevezésű rendezvény sorozatot, és azt, hogy a szervezők megállapodtak az iskolával, hogy a diákok fotózzák a 100 éves házakat, ez egy jó lehetőség. Mielőtt elindultam volna fotózni hallottam jót és rosszat is a fotósok fogadtatásával kapcsolatban. Persze volt egy engedély a kezünkben, hogy bemehetünk a házakba, mert megállapodtak, de féltem, hogy ez az ott lakókat nem feltétlenül fogja érdekelni.

Prater-55-zsedrovitse-szellemkep-18

Prater-55-zsedrovitse-szellemkep-14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az én házam a 8. kerületben van, a Práter utca 55. letotózását vállaltam. A környék nem valami modern, a házon kívülről látszik, hogy egykor szép volt, de már régóta nem törődnek vele. Bejutni nem volt nehéz, egy kedves lakó engedett be, aki épp a boltból jött. Belépve az épületbe, sajnos a kintinél is lehangolóbb látvány tárult elém. A képeimmel ház szomorú hangulatát tükrözik, így fotóimat nem éppen a pompa jellemzi.

Prater-55-zsedrovitse-szellemkep-04

Prater-55-zsedrovitse-szellemkep-09

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zsedrovits Enikő fotói

A lakók, akikkel találkoztam, először bizalmatlanul kérdezték, miért fotózom (azt hitték, hogy a házukat lebontásra ítélték) majd amikor elmondtam, hogy milyen programban veszek részt, örültek, hogy az ő házuk is egy különleges esemény részévé vált. Sok szerencsét és szép képeket kívántak. Összességében pozitív tapasztalatokkal távoztam a helyszínről, csak azt sajnálom, hogy egy ilyen szép házat hagynak szépen lassan elpusztulni.”  (Zsedrovits Enikő, másodéves hallgató)

/Kern Anita/

 

Share and Enjoy:
  • Print
  • Digg
  • StumbleUpon
  • del.icio.us
  • Facebook
  • Yahoo! Buzz
  • Twitter
  • Google Bookmarks