A fotográfia kincsei a Magyar Nemzeti Múzeumban – Archaikus Fotótechnikai Szeminárium

Tizedik alkalommal került megrendezésre a Nemzeti Múzeumban a Szellemkép Szabadiskola 19. századi Archaikus technikák bemutatásának szemináriumi órája, amely Dr. Baji Etelka muzeológus és iskolánk tanárának Szarka Klára fotóesztéta, fotótörténész  együttműködésének köszönhető.  A Szellemkép jubileumi ünnepségsorozatát megelőzően, idén immáron harmadik alkalommal csigázza fel az archaikus technikákkal készített eredeti fotógráfiai kincsek megtekintésének lehetősége, nem csak az iskola hallgatóinak kíváncsiságát.

Fülöp Noémi

Fülöp Noémi

 

„Hogyan tudnám hűen bemutatni reprodukciókkal a hallgatóim számára ezeket az 1800-as évekbeli eljárásokat?” (Szarka Klára)

Ebből a gondolatból fogant meg az ötlet, hogy együttműködve a Nemzeti Múzeummal megmutathassák a „nagyvilág” számára is a féltve őrzött fényképtörténeti darabokat.

Miután elfoglaltuk helyeinket Kádár János egykori asztala körül a Történeti fényképtárában, Dr. Baji Etelka időrendi sorrendben adta körbe a több mint száz éves negatívokat és nyomatokat.

A sort mi más nyithatta volna, mint a dagerrotípiás eljárás.

A kis aranyszínű keretben az üveglapra hívott képen egy 1800-as évekbeli férfi képmása tekintett vissza ránk. Ezt az eljárást 1839-60 között használták, főleg műtermekben.

Fülöp Noémi

Fülöp Noémi

 

Az ambrotípia szintén üveglemezre felvitt nedves kollódiumos eljárással készült, ez egyfajta üvegnegatív volt, melyet műtermen kívül is előszeretettel használtak.

Fülöp Noémi

A sort folytatta a kevésbé költséges eljárású vaslemezre készített ferrotípia (1855-1930), majd az 1870-ig lenvászonra nyomott panotípia bemutatása.

Beszéltünk a fotóporcelánról is, ami a mai napig használatos, még most is érdekes lehetőségeket rejthet magában. Veress Ferenc neve is említésre méltó ebben a témában, aki 1879-ben a székesfehérvári kiállításon az addig elkészült több mint 300 fotóporcelánjáért díjat kapott.

Fülöp NoémiFülöp Noémi

 

Ebben az időben a képek színét „manuális photoshoppal” oldották meg, tehát kézzel színezték, így a fotográfus hivatása igen bonyolult volt a kezdetekben, hiszen nem csak a jó kompozíciót és a helyes expozíciót kellett megtalálni, hanem a kémiai vegyszerek egymásra gyakorolt hatását is ki kellett kísérletezni.

A koromotípiás eljárással készült kép jó példa volt a színezésre, melynek lényege, hogy két pozitív képet illesztettek össze; míg az egyiket akvarellel a másikat pedig olajfestékkel festették meg. Ez tulajdonképpen térhatású képet eredményezett, de bonyolult előállítási módja miatt ritkaságnak számít a leletek között.

Az 1835-ös évektől használt sóoldatos papírnegatívból kontaktmásolattal készített talbotípia részletgazdagságának hiányossága miatt kevésbé lett népszerű, mint kortársa, a dagerrotípia. Tehát az így fennmaradt képek száma talán a legritkább.

Fülöp NoémiFülöp Noémi

 

A tojásfehérje használata, mint kötőanyag az albumin eljárással lett népszerű; mellyel egy időben a műtermi felszereltség is jelentősen fejlődésnek indult. Gondosan előkészített, direkt beállításokat és díszleteket használtak, hogy egyszerűsítsék a folyamatot és még vonzóbbá tegyék a fényképészetet.

A két órás szemináriumi előadást az olcsóbb költségvetésű cianotípia és az otthoni szórakozásra is használt sztereotíp nézegető bemutatása zárta, melynél Klára elmesélte, hogy az ő idejében még másoltak cianotíp eljárással tervrajzokat is.

Fülöp NoémiFülöp Noémi

 

Fülöp NoémiFülöp Noémi

„Hogy melyik az én kedvenc technikám? Nem is tudom… Választani nem nagyon lehet, de inkább mondjuk úgy, hogy a dagerro közel áll az én szívemhez.

Miért nem kérdezed inkább azt, hogy melyik alkotó áll közelebb ebből a századból hozzám?

(…) Én is csodálom Veress Ferenc szerteágazó érdeklődését és tehetségét.”

(Szarka Klára)

Fülöp Noémi

„Nem tudom. Tényleg nem tudnék kiemelni kedvencet. Talán mindegyik a maga módján közel áll hozzám” (Dr. Bajki Etelka)

Fülöp Noémi

A csodálnivaló fennmaradt kincsek megteremtették a különleges 19. századi hangulatot és szívesen hallgatnám, nézném újra az egészet. Mindenki maga dönti el, hogy az ő szívéhez mi áll a legközelebb, de ha engem kérdeznének ebben a percben: fotóporcelán Veres Ferenccel vegyítve!

Fülöp NoémiFülöp Noémi

A képeket készítette és a cikket írta: Fülöp Noémi