Pecha Kucha Night vol 41. – Special Edition Szellemkép – Ziszidisz Petrosz – 5. rész

Mindenkit sok szeretettel köszöntök, az előadás két témát fog érinteni. Az első, az áramló terekről szól, avagy arról, miért törekedjünk minél élhetőbb épített környezetet létrehozni, illetve egy rövid betekintést mutatok egy építkezés kulisszái mögé, néhol egy kis humorral fűszerezve.

Ha nem áramlik a tér, vágj rá egy lyukat! Mi így is tettünk Szentendrén, amikor két egymás feletti lakást összenyitottunk, és egy félköríves impozáns lépcsővel összekötöttünk. A lépcső érdekessége a térben hajlított acél szerkezete és az üvegkorlát. Méregdrága ötlet volt.

02_20_

Egyébként maga az áramló tér sajátossága a minél nagyobb szabad belmagasság, a minél kevésbé tagolt, helyiségektől mentes alaprajz, minél több fény és kapcsolat a külső térrel. Mi a tervezéseink során mindig is erre törekedtünk és törekszünk, ahogy ennél a belvárosi lakásnál is.

03_20_

Ha egy férfi női szépségszalont tervez nőnek, akkor óhatatlanul is megihleti a női forma. Ilyenkor nem kerülheti meg, hogy a téralakítás koncepcióját ne az íves vonalvezetés, görbe felületek határozzák meg. Egyébként az illető hölgy nem csak csinos volt, precíz is: emlékszem, amikor egyik alkalommal két órán át választott falszínt.

04_20_

Egyszer egy német úriember érkezett Magyarországra, és reggelizni szeretett volna, de sehol nem talált ízletes pékárut, ezért alapított egy pékséget Egerben, gyártócsarnokkal. Az általunk tervezett üzlethelyiség hosszanti elrendezésű tér, kialakítását a funkciók sorrendje határozza meg.

05_20_

Ennek a balatoni nyaralónak a különlegessége, hogy vízparti telek. A medencétől csak néhány tíz méterre hullámzik a Balaton, így a nagy, fényes, galériázott légtér indokolt, a koncepció központja gyakorlatilag: a romantikus hangulat kandallóval.

06_20_

Milyen lehet a régmúlt ipari hangulatot felidézni egy korsó sör mellett? Valami hasonló gondolat támadhatott annak az angol úriembernek a fejében, aki megbízott minket egy pub tervezésével, amikor még a Bálna nem nyitotta ki a kapuit. Egyébként a régi és új kapcsolata mindig is érdekes feladat és kihívás volt a számomra.

07_20_

Hasonló feladattal találkoztunk a Gyömrői úton, ahol egy mérnöki irodát akartak kialakítani egy régi, használaton kívüli ipari épületben. A meglévő tér olyan hatalmas és szinte tökéletes, hogy a koncepciónk az alaprajz nélküli tér volt, középen a magasba emelkedő három tárgyalóval a főszerepben.

08_20_

A legkedvesebb munkám ez az épület volt, amelynek a különlegessége, hogy esztétikai szempontból kifogásolható családi házból kellett irodát kialakítanunk. Ezt úgy értük el, hogy megnöveltük a homlokzati nyílászárókat, összenyitottunk két szintet, és tetőteraszt létesítettünk.

09_20_

Rendben, de felmerül a kérdés, mi a teendő, ha a tér eleve előnytelen kialakítású? Nos, a felső két kép egy 210 cm belmagasságú tárgyalót mutat be, míg a lenti két kép egy három oldalról zárt üzlethelyiséget, aminek a légterét két oszlop „szúrja át”. A tervezési feladatunk egyébként erre a problémára adott megoldást.

10_20_

Egy belvárosi tetőtéri lakás kialakítás meglehetősen izgalmas, de nehéz feladat is, alaprajzilag kötött a kialakítása a meglévő szerkezetek miatt, de tetőteraszos kialakítása fölfelé megnyitja a teret. Ha erre nincs lehetőség, álmennyezettel, rejtett, indirekt világítással tudunk tervezni.

11_20_

A legjobb áramló tér talán a szabadban van, például nyáron, fesztiválok idején. Ez a nem hétköznapi tervezési feladat a teherautó belseje volt, egy mozgó telekommunikációs üzlethelyiség tervezése. Egyébként a jármű funkciója a térerő növelése a fesztiválokon a megterhelt hálózat miatt.

12_20_

És ha már extrém tervezési feladat, akkor segítek: itt az autó tetején lévő kamerát kellet bemutatnom. Gyakorlatilag a látványtervezést gyakoroltam, itt ki is térhetnék a tervezés és a fotózás lehetséges kapcsolatára, hiszen a látványtervezés nem más, mint a virtuális 3D modell virtuális lefotózása.

13_20_

Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer erre az útra is „rátévedek”. Ez egy aktuális projektünk egy barátommal, fiataloknak fogunk karórát tervezni és gyártani. Remélhetőleg jövőre piacra is lépünk vele.

14_20_

És akkor a második témára is kitérek. Az építkezés első fázisa a vázlatterv és a téma feldolgozása, ez a munkám talán legszebb része, hiszen az ember a kreativitását kiélheti a szabadkézi rajzolásban, amikor a legjobb ötletek megszületésekor egész egyszerűen extázisba kerülünk.

15_20_

Majd következik a második lépés: görnyedés az asztal fölött. A vázlattervek feldolgozása, OTÉK, HÉSZ, KVSZ, ÁNTSZ, épületenergetika, statisztikai adatlapok, műszaki leírások, egyeztetés az önkormányzattal, és némi várakozás után – az eredmény, az építési engedélyezési terv.

16_20_

Még több görnyedés az asztal fölött: következik a harmadik lépés, a műszaki tervek. Egyszer egy főiskolai tanárom azt mondta, egy jó kiviteli terv úgy néz ki, mint a mákos tészta. Nos, leszámítva, hogy az előadás kedvéért megkíséreltem a képszerkesztő program segítségével ezt bemutatni, ez egy komoly dokumentum, ez alapján lehet építkezni.

17_20

A negyedik lépés a kivitelezés, ami önmagában egy egész estés előadást megérdemelne, most inkább csak néhány szemléltető ábrával mutatom be – mint a gépi földmunka, egy tetőtér bontása, a falazási munkálatok, vagy a különleges perspektíva egy belvárosi épületet koronázó párkányáról –, milyen is az építkezés a helyszínen.

18_20_

Van egy pont a határidő elérkezése előtt, amikor a felelősségteljes munka holtpontra juthat, ilyenkor az ember fáradt, idegeskedik, és agybaj kerülgeti. Úgy gondolom, ezekben a pillanatokban szüksége van a humorérzékére, ha az építőiparban akar talpon maradni.

19_20_

Mert a lényeg a végeredmény. Nemrég olvastam egy cikket, amiben az állt, hogy az építészet és a tervezés a világ tíz legkedveltebb szakmái közé tartozik, nos, én azóta nem panaszkodom. Mert aki tervez és épít, az alkot. És alkotni jó.

/Ziszidisz Petrosz/

20_20_